A GTI oktatói a 7.Báthory-Brassai konferencián

Utolsó módosítás: 2016. május 24.

A „Kárpát-medencei (magyar) versenyképesség” című, 2016. május 19-20-án Budapesten megrendezett 7. Báthory-Brassai konferencián prof. Papanek Gábor EKF professzor emeritus volt a Gazdaság és közigazgatás szekció elnöke, s itt hangzott el dr. Csáfor Hajnalka dékánhelyettes, intézetigazgató, Nagy Levente rektori tanácsadó és Papanek Gábor „A területfejlesztés időszerű tennivalói. Heves megye és szomszédsága példáján” című előadása.

A szekcióban öt előadás a nemzetközi gazdaság témáit, kettő a területfejlesztés összefüggéseit érintette, de tárgyuk igen változatos volt. Néhány, az előadók és hozzászólók által kiemelt általánosítható megállapítás, tapasztalat:

• Annak ellenére, hogy (vagy éppen azért, mert) az előadások többnyire egymástól távol álló megközelítésben tárgyalták témáikat, az elhangzottak sok hasznos gondolatot keltettek a hallgatókban.

• Mind a versenyképesség, mind a területfejlesztés témakörében számos – a gazdálkodás gyakorlatában is megjelenő – zavar forrása a használt fogalmak pontos definícióinak hiánya. A Kárpát-medence versenyképességére is kedvezőtlen hatást gyakorol pl. az, hogy fejlődés lényegét, valamint a területfejlesztés feladatkörét sokkal szűkebben értelmezik a (magyar) központi gazdaságirányítás illetékesei, mint a helyi tervezők, fejlesztők. Az is gyakran vezet problémákra, hogy még a szakértők körében sincs egyetértés abban, mit értünk logisztikán.

• Se a Medence gazdaságának egésze, se az egyes országok közigazgatása nem lehet eredményes, ha nem tisztázódnak a gazdasági szereplők hatáskörei. Az utóbbi időben az is súlyos gazdasági következményekkel jár, hogy (a fő vonalakban világos jogi helyzet ellenére) rendszerek a hatásköri viták az Unió intézményei, illetve az egyes országok között. Ugyanilyen súlyú gond, hogy az 1996. évi magyar területfejlesztési törvény – szembe menve az Alkotmány előírásaival is – azt írja elő a jogilag vitathatatlanul önálló helyi gazdasági aktorok számára, hogy területfejlesztési terveiket igazítsák hozzá a központi elképzelésekhez.

• A Kárpát-medence sikerének kulcskérdése a lemaradó térségek felzárkózása (a kohézió). Észak-kelet Magyarországon erőteljesen fékezi azonban az e téren való előrehaladást az is, hogy se néhány illetékes, se a térség társadalmának számos szegmense nem látja, hogy a kohézió (egyik) kulcs-kérdése a lemaradó térségek gazdasági felzárkózása. További gondokat okoznak az (olykor külső erők által is élezett) nemzetiségi ellentétek. Igen fontos ezért annak mind szélesebb körben történő tudatosítása, ami összeköt, s annak hangsúlyozása, hogy az ellentéteket szítókat gyakran az „Oszd meg és uralkodj!" elve vezérli.

Az EKF jelzett tanárainak előadása is segítette a szekció felsorolt megállapításainak megfogalmazását. Arra mutatott rá, hogy az elmúlt években Észak-kelet Magyarországon készített megyei területfejlesztési tervek, koncepciók világos képet adtak a fejlesztőmunka céljairól, a felzárkózás sürgető társadalmi és gazdasági tennivalóiról. Ugyanakkor úgy találtuk, hogy a dokumentumok (jórészt a fenti okokból, konkrétabban: mert ez nem is volt „felsőbb" elvárás) számos ponton nem jelölték meg egyértelműen és ellenőrizhetően, hogy konkrétan melyek a 2014-2020-as tervidőszakban elvégzendő feladatok, s mert ez a hiány a megvalósításnál előbb-utóbb problémák forrása lesz, pótlása is célszerűnek látszik.

 

 

A hírt küldte: prof. Papanek Gábor


< Vissza